Tanulási stratégiák, technikák
Stratégia szerint tanulni
Valamilyen stratégia szerint tanulni annyit jelent, hogy a szokásos „olvasgatom/ átnézem a könyvet” helyett - olyan technikákat alkalmazok egymás után, melyek a tananyag megértését és lényegének megjegyzését segítik elő.
Sokféle tanulási stratégia létezik, azonban két közös pont biztosan van mindegyikben:
- az egyik az, hogy nem az olvasással kezdjük a tanulást,
- a másik pedig az, hogy nem a memorizálás az utolsó mozzanat.
Érdemes mindig „megágyazni” a tananyagnak: előkészíteni a memóriánkat a befogadására, kijelölni az új ismeret helyét, hogy a tárgyhoz tartozó, már ismert információkkal együtt tudjuk tárolni. Az utolsó mozzanat között pedig mindig szerepeljen az ellenőrzés és az ismétlés is.
Tanulási stratégiák: RJR modell
A tananyag hatékony feldolgozását és a kritikai gondolkodás fejlesztését hivatott támogatni az úgynevezett RJR modellel, melynek három fázisa foglalja magában a tanulási folyamatot:
- 1. Ráhangolódás (R) A folyamat első szakaszában történik az adott témával kapcsolatos előzetes ismeretek felidézése, a tanulási motiváció, a problémafelvetés, kérdések megfogalmazása a feldolgozandó tananyaggal kapcsolatban.
- 2. Jelentésteremtés (J). Itt kerül sor az új ismeret befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek összekapcsolására, strukturálására, logikai csoportosítására.
- 3. Reflektálás (R) A folyamat az (ön)ellenőrzéssel zárul, az új ismeretek maradandóvá válását támogatja, ha hangosan összefoglaljuk a tanultakat – természetesen már könyv és jegyzet nélkül – akár magunknak, vagy másoknak. Ha itt derül ki, hogy vannak a tananyagban „fehér foltok”, akkor van mód a korrigálásra, pótlásra.
Mik azok a tanulási stratégiák?
A tanulási stratégiák a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek, melyek elősegítik az információ begyűjtésének, feldolgozásának és előhívásának menetét.
Léteznek ismétlő, feldolgozó, szervező, megértésre törekvő és affektívtanulási stratégiák. (Weinstein, 1988)
A megfelelő tanulási stratégia kiválasztása függ a tananyagtól, illetve attól, hogy mi a célod vele.
Amennyiben az a célod, hogy az adott tantárgyból akárhogyan is, de levizsgázz, akkor valószínűleg az ismétlő tanulási stratégiát választod, ami egyenlő a magolással. Az így kapott eredmény felszínes és rövidtávra szól.
Ha érdekel a tantárgy, és a megszerzett tudást hasznosítani is szeretnéd, akkor a feldolgozó, szervező és megértésre törekvő tanulási stratégiákat fogod választani.
Az affektív tanulási stratégiák jól kombinálhatóak az előzőkkel, mert ezek a koncentrációés memória fejlesztését, a tanulásra való felkészülés sikerét, a tanulás külső és belső körülményeinek megteremtését szolgálják.
Egy gyilkos tanulási stratégia
Ez a tanulási stratégia az affektív és a feldolgozó tanulási stratégiák kombinációja. A MURDER egy mozaikszó (itt), melynek betűi a tanulás egyes fázisait jelölik sorrendben.
MOOD – hangulatteremtés, motiválás
UNDERSTANDING – megértés
RECALLING – visszahívás
DIGEST – „emésztés”, feldolgozás
EXPANDING – kiterjesztés, önvizsgálat
REVIEWING – áttekintés, ismétlés